Kategóriák
Talk Slow

Lassú élet. Radikális hétköznapok – Interjú Jan Elantkowskival

A kiállítás egyik kurátora, Jan Elantkowski mesélt a Fidelio magazinnak karanténmunkáról, slowságról, és slow művészeti élményeiről.

Kategóriák
Talk Slow

Petra Maitz – Interjú

Petra Maitz 2002-ben kezdte el Lady Musgrave korallzátony című horgolt installációját, amellyel a korallzátonyok kihalására is szeretné felhívni a figyelmet. A Lassú élet című kiállítás egyik kurátora, Petró Zsuzska kérdezte a művészt a karanténról és a kiállításban is megjelenű mű vonatkozásairól.

A Lady Musgrave korallzátony, a grazi Neue Galerie kiállításán 2007-ben, fotó: M. Schuster

Hogyan befolyásolja a koronajárvány és az emiatt bevezetett szociális izoláció a mindennapjait és a munkáját?  

Igazából nem nagyon befolyásolja, mert már évek óta gyakorlatilag önkéntes izolációban dolgozom egy Hamburg melletti kis irodában, ahol úgy osztom be a munkámat, ahogy akarom. Mivel kurátorként is tevékenykedem művészeti és tudományos projektekben, együtt kell dolgoznom tudományos intézményekkel. Persze, a műhelymunka most nem annyira megy, mert inkább otthonról dolgozom művészeti és tudományos projektekben  

Hogyan látja a világot a Covid-19 után? Ön szerint megváltozik majd az életünk, azzal párhuzamosan pedig a művészeti élet és piac? Milyen változások várhatóak? 

Hát, mindenképpen nagy változások elébe nézünk, mindent elektronikus úton fogunk intézni és képernyőprojektekben gondolkodunk, hiszen nem tudunk múzeumokat látogatni. Minden múzeum és galéria bezárt. 

Hogyan változnak majd munkakörülményei vagy akár a hozzáállása a munkafolyamathoz?     

A mindennapokban nem változott meg annyira az életem, de van valami, ami nehezemre esik: nem utazhatok Németország, Ausztria és Franciaország között, ahol az önkénteseim közül sokan laknak. Éppen a Lady Musgrave korallzátony második részén dolgoznak, mely a kifehéredett korallokat fogja bemutatni, valamint a fehér és sárga színt eredményező megbetegedéseket. A korallokat megmérgezi az óceánok túl magas nitrátszintje.  Február óta dolgozunk ezen a részen a Budapest kolónia” számára, amit bele szeretnénk illeszteni a korallzátony egészébe. A koronavírus pont ennek a munkának a kellős közepén jelent meg, és felborította a terveimet. 

Ki tudna emelni egy aspektust az életünkből, amit ön szerint tartósan meg fog változtatni a koronavírus? 

Korallok

A mások közelségétől való félelem sokáig nem fog elmúlni. Ez egy teljesen természetellenes sokk számunkra, meg fogja ölni az emberi szeretetet. 

Hogyan hatott a szociális izoláció az alkotómunkára? Dolgozik most valamilyen új projekten, amit ez a szokatlan helyzet inspirált?   

Nem érzem magam különösképpen elszigetelve, mert már évek óta egyfatja önkéntes izolációban élek egy kis házikóban az Elba folyó partján. Ha úgy érzem, emberi kommunikációra van szükségem, felhívom egy barátomat valahol a világ másik sarkában. Ezen kívül szeretek a kertemben tenni-venni, virágokat ültetni, vagy csak pihenni.  

Van egy új projektem, amit a mostani helyzetben egy Düsseldorfból kapott segélykérő hívás indított el. Egy barátom fogorvos feleségének műtős sapkákra volt szüksége a rendelőjébe. Úgyhogy terveztem egy műtőssapkát, amit kb. 10 perc alatt össze is ütöttem. Azóta minden nap megvarrok 5 sapkát.   

Említette korábban, hogy az egyik művészi törekvése, hogy a természetet közelebb hozza az emberekhez és fordítva. Saját bevallása szerint elkezdte untatni a “kulturális szakadék a környezet és a modern művészet között”. Ezért kezdett el természetből vett formákat horgolni és varrni a stúdiójában. A Lady Musgrave korallzátony-nyal pedig fel akarta hívni a figyelmet a kihalófélben lévő korallzátonyok helyzetére. Hisz abban, hogy a művészet pozitívan befolyásolhatja a társadalmi beidegződéseket? Hogyan tud hatni a művészet a szokásainkra hosszú távon?  

A művészeti gondolkodás és munka egy alapvető szükséglet; ez egy olyan rendszer, amely saját szabályait határozza meg. A művész egy forrás, és mindig is úgy éreztem, hogy tele vagyok új világokat teremtő víziókkal. És hát, a horgolás számomra gyerekkori örökség. Bécsben és Grazban nőttem fel, volt 12 nagynénim, akik minden családi összejövetelkor kézimunkáztak… nagyon fura volt, de ők voltak a család központi agya. Csak ültek ott, beszélgettek, és irányították a háztartást. A férfiak nem voltak jelen soha. Így hát kialakult bennem egyfajta cinkosság velük – a nagynénik voltak azok, akik uralták a házat. Tanultam orvostudományt és mikrobiológiát, de nem akartam laboratóriumban dolgozni. A kommercializált művészeti világgal szembeni lázadásom így úgy nyilvánult meg, hogy ültem és horgoltam.       

Ön szerint hogyan befolyásolja vagy írja át a Slow Life kiállításba is beválogatott munkáját a koronajárvány? 

Igazából tökéletesen beleillik a szituációba, de ez sajnos egyáltalán nem szórakoztató. Ez egy szomorú egybeesés, a kiállítást átírta a valóság. 

Ahogy az emberek visszahúzódtak házaikba, az állatok elkezdték visszahódítani a városokat, pl. delfinek jelentek meg a velencei kanálisokban, őzek vagy rókák a városok utcáin. Ön szerint több esélye van most a korallzátonyoknak a túlélésre? 

Igen, de ez egy nagyon hosszú folyamat lesz.  

Az a mód, ahogy a Lady Musgrave korallzátony munkálatait megszervezte (pl. postán küldték el az alapanyagot az önkénteseknek, akik később visszaküldték a kész anyagot), egybecseng a jelenlegi, a járvány ideje alatti munkamódszereinkkel. Annak ellenére azonban, hogy az önkéntesek a saját otthonaikban dolgoztak, ez a folyamat mégis nagymértékben közösségteremtőnek tűnik. Ön szerint kiépített egyfajta közösségi érzést a munka? Tudna mesélni az ezzel kapcsolatos tapasztalatairól? 

A Lady Musgrave korallzátony a grazi Neue Galerie kiállításán 2007-ben, fotó: M. Schuster

Eredetileg a csapat mindig találkozott a kiállításon, de ez most nem lehetséges… de ki tudja? Talán megnyílnak a határok nyáron és maszkban már utazhatunk. A csapat otthon dolgozik, és a lehető legnagyobb szabadságot hagyom nekik, akkor és úgy dolgoznak, ahogy jólesik. 

A módszeremet mindig alapvetően meghatározta az alkotás és a test szabadsága. Anarchikusnak hangozhat, de az evolúció is így működik, és most nekünk is követnünk kell az evolúció mechanizmusát, közben pedig egy tágabb, globálisabb értelmezés felé nyitottnak lenni. Otthon maradni most azt is jelenti, hogy az erősebb életben marad, de azt is, hogy vigyázzunk az idősekre és velük együtt a bennük felhalmozódott bölcsességre.  

 

Kategóriák
Slow Motion

Petra Maitz

A Lady Musgrave Korallzátony
Rövid videós bemutató a projekt alkotói folyamatáról

készítette: a perui Goethe Intézet (2014)

 

Kategóriák
Slow Tudástár

klímasemlegesség

A klíma- vagy karbonsemlegesség azt jelenti, hogy egy cég tevékenysége során – vagy akár egy egyén életmódjával – a lehető legkisebbre csökkenti karbonlábnyomát, majd a maradék karbonkibocsátást ellentételezi (kiegyenlíti). A klímasemlegességre törekvés célja a globális hőmérsékletnövekedés korlátozása.

A karbonkibocsátás csökkentésének módszerei például a megújuló energiagazdálkodásra való áttérés (pl. szél-, víz- vagy biomassza energiaforrások), a környezettudatos hulladékgazdálkodási vagy környezetkímélő talajművelési technológiák. Az így csökkentett széndioxid-kibocsátást zöld projektek támogatása révén ellentételezhetik a vállalkozások önkéntes karbonkreditek megvásárlásával.

Az Európai Bizottság 2019-ben hozott döntése értelmében az Unió 2050-re igyekszik átállni egy versenyképes és jövedelmező karbonsemleges gazdasági modellre. A tervek szerint a cél, hogy csak annyi széndioxidot termeljen az európai gazdaság, amennyit különböző intézkedésekkel el is tud nyelni.

Kategóriák
Slow Tudástár

önkéntes egyszerűség

Önként és tudatosan választott egyszerű életmód, amellyel az egyén szembehelyezkedik a fogyasztói társadalommal, valamint annak elvárásaival. Az egyszerű életmód nem azonos, de több ponton érintkezik többek között a minimalista, takarékos életmóddal vagy akár az önellátásra törekvéssel, a társadalomból kivonulók életformájával.

Az egyszerű életmódot választók alapvetően arra törekszenek, hogy saját adott körülményeikhez képest racionalizálják életüket, emellett az anyagi javak fölösleges felhalmozása helyett megelégszenek (egyénenként változó) alapvető szükségleteik kielégítésével. Életünk egyszerűsítése számos formában megvalósítható, pl. kisebb otthonba költözés; ruhatárunk egyszerűsítése; autó helyett tömegközlekedés vagy kerékpár használata; az önellátottság fokának növelése kertészkedés vagy saját készítésű termékek révén; áttérés a növényi alapú étrendre és helyi élelmiszeripari termékek előnyben részesítése.

Az önkéntes egyszerűség azonban nem új keletű fogalom, a történelem során számos gondolkodó, író, sőt államférfi is egyszerűségre buzdította követőit, pl. Diogenész, Assisi Szent Ferenc, Jean-Jacques Rousseau, Lev Tolsztoj, Mahatma Gandhi. Maga az önkéntes egyszerűség kifejezés ilyen formájában Richard Gregg amerikai filozófus 1936-ban megjelent The Value of Voluntary Simplicity (Az önkéntes egyszerűség értéke) című művéből származik.

Kategóriák
Slow Tudástár

radikális ökológia

A radikális ökológiai elmélet szerint az ökológiai válság megoldása csakis a jelenlegi társadalmi, kulturális értékrendszer és attitűdök totális átformálásával lehetséges. Az emberi civilizáció lételeme évezredek óta a dominanciára törekvés, gazdasági berendezkedésünk a természetes környezetet puszta nyersanyag és energiaforrássá redukálva egyre inkább kizsákmányolja azt. A jelenlegi, adott rendszeren belül maradva tehát lehetetlen elszigetelt környezetvédelmi, zöld intézkedésekkel hathatós eredményt elérni, ezért van szükség mind egyéni, mind rendszerszintű beidegződéseink teljes felforgatására.

A radikális ökológia a mélyökológia és a szociális ökológia elveire építve igyekszik egy élhető és fenntartható civilizációt kialakítani.

A szociális ökológia az embert a természeten kívül, sőt a fölött álló entitásként kezeli, ám elismeri, hogy az emberiség fennmaradásának záloga a természeti környezet védelme. A természet kizsákmányolása mellett vizsgálja a társadalmi folyamatok alakulását és klímaválságot is befolyásoló hatásmechanizmusát. A mélyökológia egy komplex, nem-hierarchikus, összefüggő rendszerként látja bolygónk élővilágát, amelynek az ember is szerves része. Ebben a rendszerben minden élőlény ugyanolyan fontossággal bír, így az ember is ennek a hálózatnak egyetlen, sem nem különálló, sem nem domináns eleme.

Kategóriák
Slow Tudástár

puha forradalom

A puha vagy passzív forradalom egy erőszakmentes politikai és társadalomszerkezeti átalakulás, egy éveken, sokszor évtizedeken átívelő folyamat. A teljes társadalmi berendezkedést átformáló puha forradalmak gyakran kulturális, irodalmi, művészeti vagy szociális paradigmaváltásként jelentkeznek.

A passzív forradalom kifejezéssel először Antonio Gramsci 20. századi olasz teoretikus írásaiban találkozhatunk, aki a két világháború közötti olasz társadalmi és politikai változásokat illette ezzel a megjelöléssel.

A klímaválság nyomán, arra válaszként formát öltő és fokozatosan egyre nagyobb teret nyerő egyéni, közösségi, valamint intézményi vagy akár vállalati stratégiákat is értelmezhetjük szelíd forradalomként. Ilyen stratégiák például egyéni szinten a hulladékmentességre törekvés, az önellátásra törekvés, az újrahasznosítás, közösségi és vállalati szinten a megújuló erőforrásokra vagy a fenntartható gazdasági berendezkedésre való áttérés.

Kategóriák
Slow Tudástár

pazarló társadalom

A második világháború kényszerű megszorításait követő gazdasági fellendülés arra inspirálta a családokat Nyugat-Európában és Észak-Amerikában, hogy anyagi javakat halmozzanak fel minél többet és minél változatosabb formában , így alakult ki a mai fogalmaink szerint vett fogyasztói társadalom. A folyamatos gazdasági növekedés kényszere és a profit növelése érdekében a vállalatok idővel arra ösztönözték a népességet, hogy a tartós használati tárgyak helyett egyszer használatosakat vásároljanak, valamint régi, meghibásodott tárgyaikat, háztartási gépeiket javítás helyett újakra cseréljék.

Míg a Live magazine Throwaway Society című cikke 1955-ben még pozitív változásként értelmezte az eldobható használati tárgyak megjelenését mint a hétköznapi élet terheit megkönnyítő modern újítást, addig ma már egyre többen értékelik át pazarló életmódunkat.

Mára odáig jutott ez a fogyasztói magatartás, hogy a valós szükségleteket meghaladva vásárolunk új termékeket, vagy idő előtt cseréljük le azokat. A már haszontalan vagy megunt tárgyaink pedig jórészt újrahasznosíthatatlan, sokszor szennyező hulladékként terhelik környezetünket. Mindezt gazdasági berendezkedésünk is támogatja, pl. az elektronikai cikkek tervezett elavulása vagy a gyors egymásutánban váltakozó divattrendek révén.
Pazarló gazdasági rendszerünk az élelmiszeriparra is rányomja bélyegét. A kimutatások szerint az Egyesült Államokban az országban termelt vagy importált élelmiszer 40 százaléka kidobásra kerül.

Kategóriák
Slow Tudástár

lassúság

A lassú vagy slow mozgalmak a felgyorsult fogyasztói társadalommal szembehelyezkedő, az élet több területét átfogó heterogén szerveződések gyűjtőneve. Az első ilyen mozgalmat Carlo Petrini indította Olaszországban 1986-ban az Európában fokozatosan teret hódító gyorséttermeket elutasító „slow food” néven. 1999-ben Geir Berthelsen már egy egész slow bolygót vizionált a Lassúság Világintézetének (The World Institute of Slowness) megalapításakor, míg Carl Honoré 2004-ben kiadott A lassúság dicsérete című könyvében (In Praise of Slowness) szintén az élet minden területére kiható alapelvként határozta meg a lassúságot.

A lassú élet a folytonos rohanás, elfoglaltság, kapkodás és „multitasking” helyett arra buzdít, hogy kevesebb feladatot, tevékenységet végezzünk, de azt a tőlünk telhető lehető legjobban tegyük úgy, hogy maximálisan jelen vagyunk az adott pillanatban életünk különböző területein. A slow food a gyorsétkezdék helyett a piacon vásárolt minőségi élelmiszereket és a társaságban elköltött ízletes ételek lassú élvezetét helyezi előtérbe. A slow fashion hívei a tömeggyártott, silány minőségű, egy-két hónap alatt elavuló ruházat helyett az esetenként drágább, de tartósabb, jól szabott ruhák vásárlását vagy készítését/készíttetését támogatja. Hasonlóképpen alkalmazhatók a lassúság alapelvei az utazásban, a gyermeknevelésben, a munkában vagy az egészségmegőrzésben.

Kategóriák
Slow Tudástár

fenntarthatóság

Az ENSZ 1987-es megfogalmazása alapján a fenntartható fejlődés „anélkül elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségét saját igényeik kielégítésére”. A fenntartható fejlődés mint alapelv a társadalmi haladást tűzi ki célul, amelynek záloga a környezeti feltételeket tiszteletben tartó gazdasági fejlődés biztosítása. Jelenlegi gazdasági berendezkedésünk a folyamatos és korlátlan növekedésen alapszik, noha egy véges méretű bolygó véges természeti forrásait lehetetlen végtelen módon kihasználni, ily módon tehát fenntarthatatlan. A fenntartható fejlődés azonban nemcsak a környezettudatos életformára, valamint üzleti gyakorlatokra (pl. megújuló energiaforrások használata, szemétgazdálkodás átszervezése) vonatkozik. Az emberi civilizáció fejlődése érdekében ugyanúgy érinti az olyan területeket, mint a szociális igazságosság, esélyegyenlőség, szociális ellátottság, környezetminőség. Az emberi civilizáció jövője csak úgy biztosítható, ha a társadalmi, gazdasági és környezeti síkok harmonikus összhangban működhetnek.