A művész videó-performansza a Lassú élet. Radikális hétköznapok című kiállításhoz.
Kategóriák
Szerző: Üveges Krisztina
Több tudós/jövőkutató/szakértő egyetért abban, hogy a vírus az emberiség számára új esélyt jelent egy lassabb és fenntarthatóbb életmódra. Te egyetértesz ezzel?
Zilahi Anna költő válaszolt kérdéseinkre:
Több tudós egyetért abban, hogy a vírus az emberiség számára új esélyt jelent egy lassabb és fenntarthatóbb életmódra. Te egyetértesz ezzel?
Több tudós egyetért abban, hogy a világjárvány az emberiség számára új esélyt jelent egy lassabb és fenntarthatóbb életmódra. Egyetértesz ezzel?
Kategóriák
Syporca Whandal interjú
Megkértük a kiállításban résztvevő alkotókat, hogy pár mondatban reflektáljanak a vírus által átalakított helyzetre. Ez a videó-performansz Syporca Whandal válasza.
Kategóriák
Syporca Whandal
Punk konyha fanzine kalózkiadás
Az animáció Szabó Eszter Ágnes és Syporca Whandal azonos című fanzine-je alapján készült. Az eredeti, közel negyven oldalas fanzine magyar és angol verziója megtekinthető lesz a kiállításon.
animáció: Syporca Whandal
fanzine szöveg: Eszter Ágnes Szabó
fanzine grafika: Syporca Whandal
zene: Zuriel Waise
loopok, minták: Syporca Whandal
szintetizátor-harmonika,
harang, szerkesztés: Baján Simon Lázár
Kategóriák
permakultúra
A permakultúrás gondolkodásmód a mezőgazdaság valamennyi elemét – a növény- és állatvilágot, a domborzati, a föld- és vízrajzi adottságokat, beleértve az embert és épített környezetét – egységes ökológiai rendszerként kezeli. Alapja az ember és környezete közötti természetes szimbiózis, annak harmonikus és szoros együttműködése. A kifejezés az angol „permanent agriculture” (vagyis állandó mezőgazdaság) szavak összevonásából származik. Elméleti alapjait két ausztrál tudós, Bill Mollison biológus és David Holmgren ökológus dolgozta ki az 1970-es években, azóta pedig egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Célja, hogy csökkentse az emberi szükségletek megteremtésének energiaigényét és környezetromboló hatását, valamint a természet kizsákmányolását, és elősegítse egy fenntarthatóbb ökoszisztéma megteremtését.
Egy permakultúrás kert mindennapjait többek között az esővízgyűjtés, a komposztálás, a növényi hulladék teljes körű felhasználása, a vegyszermentes növénytermesztés, a megújuló energiaforrások használata jellemzi, és a monokultúrás termesztéssel szemben a lassú és minimális beavatkozásra, a kis léptékben való gondolkodásra, valamint a fajok és fajták sokféleségének támogatására fókuszál.
Kategóriák
biodiverzitás
Biológiai sokféleségen a Föld minden létező életformáját és azok kölcsönhatását értjük. Másképpen megközelítve, ez az evolúció folyamán az eltelt évmilliók során szerzett „tudás”, amely képessé teszi az élővilágot, hogy adaptálódjon a környezeti viszonyok folyamatos változásaihoz. A biodiverzitás az Egyenlítőhöz legközelebb fekvő trópusi esőerdőkben a legnagyobb (itt él az összes ismert faj kétharmada), míg a sarkkörök felé haladva csökken. Jellemezhetjük a fajok számával, előfordulási arányukkal, azok térbeli és időbeli mintázataival. A biológia sokféleséget sok tényező veszélyezteti: a természetes okok – mint például a jégkorszakok, egymásnak ütköző földrészek, vulkánkitörések vagy a meteoritok pusztító ereje – mellett az emberi tevékenység a legszámottevőbb. Az élőhelyek pusztítása, a környezetszennyezés, a növekvő népesség, az orvvadászat vagy az invazív fajok elterjedése mind hozzájárul a biodiverzitás nagymértékű csökkenéséhez, ami pedig ökológiai katasztrófához vezethet.
Kategóriák
ökológiai lábnyom
William E. Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusok által 1995-ben bevezetett közgazdasági mutató, amely azt számszerűsíti, hogy mekkora termékeny földterület kell egy ember/terület/ország által elfogyasztott javak megtermeléséhez, illetve a fogyasztás közben keletkezett hulladék befogadásához. Az ökológiai lábnyom megmutatja, hogy az emberiség milyen mértékben használja fel a Föld erőforrásait, illetve, hogy hány embert tudna még kényelmesen eltartani. Mértékegysége a globális hektár. A pontatlan számítások miatt a modellt folyamatosan korrigálják, és egyre több szempontot vonnak be a számításokba. Értéke még így is inkább irányadó, mondhatni szimbolikus, célja a fenntarthatóbb életvitelre és a fogyasztói szokásaink megváltoztatására való ösztönzés. A legfrissebb adatok szerint Magyarország ökológiai lábnyoma átlagosan 3,7 hektár, miközben a Földön minden emberre csak 1,8 hektár jutna. A legnagyobb ökológiai lábnyoma az Amerikai Egyesült Államoknak, Kanadának és az Egyesült Arab Emírségnek van 9 körüli értékkel, a legkisebb pedig Mozambiknak, Nepálnak és Bangladesnek 0,5 hektárral.
Kategóriák
etikus fogyasztás
Olyan termékek, szolgáltatások vásárlása, amelyek etikus körülmények között készültek, és amelyeket etikusan működő vállalatok forgalmaznak. Etikus alatt érthetjük a munkavállalónak biztosított méltányos körülményeket és fizetést, a természeti környezet védelmét, az erőszakmentességet vagy az emberi jogok tiszteletben tartását. Mivel a vásárló választásával, hogy melyik terméket veszi meg, közvetlen hatással van a piacra, ezért az etikus fogyasztásnak az elvek mellett a gyakorlati jelentősége is számottevő: egy etikus fogyasztó ösztönözni tudja a fenntartható gazdaságot, és választásával közvetlenül támogatni tud olyan vállalatokat, cégeket, amelyek méltányos kereskedelemből származó (ún. fair trade) termékekkel foglalkoznak. A vásárló ugyanezen logika mentén bojkottálni is tud olyan vállalatokat, melyeknek működésével nem ért egyet.
A tudatosság vagy mindfulness a meditációhoz vagy relaxációhoz hasonló egyszerű technika, tulajdonképpen az élet megélésének egy módja, ami eredetileg az elme gyógyítását célzó pszichológiai eljárás volt. Alapgondolata az, hogy segít visszaszerezni a kontrollt életünk irányítása felett úgy, hogy elmék, testünk és környezetünk jelzéseire odafigyelünk, tudatosítva azokat. A módszer segít megélni a pillanatokat, elmélyülni, lassítva rohanó élettempónkat. A lassítás beiktatásával időt nyerünk arra, hogy átgondoljuk a minket ért benyomásokat, mérlegeljünk és tudatos döntéseket hozzunk, vagy új inspirációkra találjunk, amelyek egész életünket áthatják, új alapokra helyezve azt.
Kategóriák
újrahasznosítás
Az újrahasznosítás célja a folyamatosan termelődő hulladék feldolgozása és visszaforgatása a kereskedelembe. Csak a szelektíven gyűjtött szemetet tudják az üzemekben feldolgozni, ezért fontos a lakóhelyünkön található szelektív kukák megfelelő használata. Szelektálható hulladék a papír, a fém, az üveg és a műanyagok bizonyos csoportja. Mivel nem minden típusú műanyag újrahasznosítható, érdemes ellenőrizni a terméken látható, háromszögbe foglalt számokat, amit elvileg kötelező feltüntetni minden műanyag cikken. A számkódok listája megtalálható több újrahasznosítással foglalkozó szervezet weboldalán, így segítenek a megkülönböztetésben. A textilipari termékeket adománygyűjtő konténerekben, boltokban tudjuk elhelyezni. A kommunális szemétbe nem gyűjthető gyógyszereket, vegyszereket, sütőolajat, világítótesteket és más elektronikai hulladékot a hulladékudvarokban lehet leadni.
Az újrahasznosítás révén csökkenthető a felesleges szemét mennyisége, de az újrahasznosítás szintén energiaigényes folyamat. Amikor lehet, érdemes a hulladékmentesség elvei szerint cselekedni, hiszen sok energiát takaríthatunk meg, ha a zéró-hulladék szellemében a többször használatos termékeket választjuk, csomagolásmentes boltban vagy piacon saját tárolóba vásárolunk, és ha tudatosan döntünk fogyasztási szokásainkról, amivel pénzt is spórolunk.
Kategóriák
mélyadaptáció
A mélyadaptáció az egyik legpesszimistább elmélet az ember jövőjéről. A fogalmat Jem Bendell professzor vezette be 2018-ban, amikor különféle klímaváltozással, gazdasági trendekkel kapcsolatos kutatások eredményeit összegezte. Bendell abból a szociológiai megállapításból indult ki, mely szerint az emberiség történetében egyetlen kultúra sem számolt saját megszűnésével, úgy tűnik, az emberi psziché minden eszközzel igyekezett elkerülni ezt a gondolatot. A jelenlegi kutatások alapján azonban Bendell elkerülhetetlennek és felgyorsulónak látja a Föld ökológiai katasztrófáját a következő évtizedeken belül, ezért a mélyadaptáció az általunk ismert emberi kultúra eltűnésének tényszerű elfogadását és az összeomlás utáni túlélési stratégiák érzelmi-értelmi kidolgozását sürgeti.
Kategóriák
lassú divat
A slow fashion mozgalom a fogyasztási szokások újragondolásán keresztül próbálja csökkenteni a környezetet károsító ipari termelést. Mint minden termék, a ruházati termékek előállításához is óriási apparátus és olcsó munkaerő szükséges. A gyorsan pörgő divatipar is nagymértékben fogyasztja bolygónk nyersanyagforrásait, ráadásul ezek a termékek alapvetően a harmadik világ szegény országaiban készülnek, gyakran méltatlan munkakörülmények között. A környezeti terhelés másik faktora a termékek használat utáni sorsa. A divatipar arra ösztönöz, hogy gyakori vásárlással cseréljük le ruhadarabjainkat, a már nem hordott darabok pedig hulladékként jelentenek új problémát.
A slow fashion ezzel ellentétben a tudatos vásárlásra és a természetes anyagokra helyezi a hangsúlyt, így tudatosan dönthetünk a környezet megóvása mellett. Vásároljuk akkor, amikor valóban szükségünk van új darabra, és próbáljunk olyat választani, amit akár évekkel később is hordhatunk. Ha van olyan ruhánk, ami nekünk már nem kell, de még hordható, akkor érdemes másokkal cserélni vagy elajándékozni. Egyre több varróműhely létesül, ahol segítenek abban, hogy régi darabjainkból újat varázsoljuk, vagy akár táskaként alkossuk őket újjá.
Kategóriák
lassú étel
Minden slow (lassú) kezdeményezés kiindulási pontjának tekinthető a Slow Food nemzetközi mozgalom, amely az 1980-as évek végén indult el Olaszországban. A civil kezdeményezés célja az országok és régiók étkezési hagyományainak, a helyi sokrétűségnek a megőrzése, védelme volt, továbbá az étkezésnek mint fontos közösségi tevékenységnek a rehabilitációja a gyors étkezések ellenében. A slow food több szinten jelenik meg: a termelői kisközösségekben helyi alapanyagokból készült termékektől kezdve az ízekre, textúrákra odafigyelő nyugodt, ráérős-beszélgetős étkezésig. A helyben megtermelt alapanyagok és termékek fogyasztása környezetkímélő és egészséges is, hiszen nem kell vegyszerrel kezelni a terményeket, hogy a környezetszennyezéssel járó hosszú szállítási időt túléljék. Alapvető szabályként elmondható, hogy minél messzebbről érkezik egy étel, annál környezet– és egészségkárosítóbb a folyamat, amin az étel átment. Ezt különösen fontos szem előtt tartani a távoli országokból érkező divatos, „super food”-nak kikiáltott ételek kapcsán is, amelyeket a nagy piaci igény miatt óriási környezeti károkat okozva termelnek.
A slow food mozgalom mára az egész világot átfogó hálózattá alakult, figyelmük kiterjed helyi gasztro-kulturális értékek megőrzésétől a helyi vállalkozások támogatásán át az idegenforgalmi célokig.
Kategóriák
poszthumanizmus
A poszthumanizmus egy gyűjtőfogalom, ami alá több egymással szemben álló és különböző alapelveket valló irányzat tartozik. Közös álláspontjuk, hogy a klasszikus humanizmus válsága és összeomlása utáni időszakban keresi az ember új helyét. A másik alapelvük, hogy a klasszikus humanizmus antropocentrikus gondolkodásmódjával szemben nem az embert tekintik a világ origójának, hanem a (ko)evolúció egy magasabb vagy más fokának vallják.
Néhány példa a poszthumanista „izmusok” közül: Az antihumanizmus elsősorban Louis Althusser (1919–1990), francia filozófus nevéhez kötődik. Az antihumanisták nem fogadnak el semmilyen hagyományos humanista elképzelést, amely az emberiséget és az emberi létállapotot alapvetőnek tekinti. Althusser a humanizmust ideológiai államapparátusnak (appareil idéologique d’État) fogja fel, amely a hatalom-tudás viszonya, ezért nem tekinthető univerzális értéknek vagy természetes létállapotnak, aminek a reneszánsz óta vallják.
A transzhumanizmus a ráció és a tudomány mindenhatóságát állítja. Az elképzelés szerint a jövő technológiai megoldásainak köszönhetően létrejön majd egy tökéletesített ember, ezt nevezik transzhumán vagy poszthumán állapotnak.
A spekulatív poszthumanizmus a klónok, hibridek és az ember közös jövőjét kutatja, illetve az ember nélküli jövő lehetőségét. A kritikai poszthumanizmus olyan emberképet fogalmaz meg, amely környezetétől és technológiájától elválaszthatatlanul fejlődik.
Az animal studies a gondolkodásunkba berögzült dualitásokat igyekszik felszámolni (természet-kultúra; tudomány-nem tudomány, ember-állat), illetve egy, az állatok jogaival foglalkozó etika kidolgozását tűzte ki célul.
Kategóriák
önellátás
Az önellátás olyan életforma, melyben a meglévő források felhasználásával és külső segítség nélkül elégíthető ki az egyén vagy a család alapvető igénye. Az önellátók függetlenné teszik magukat a pénztől, világgazdaságtól, munkaadóktól. Az újkorban ez az eszme többször is felbukkant az emberiség történetében, érdemes felidézni Henry David Thoreau: Walden – A polgári engedetlenség iránti kötelességről (1854) című könyvét a természetbe való kivonulásról a polgári társadalom megnyomorító hatása elől. Emellett persze számtalan egyéni és közösségi példát is idézhetnénk arra, amikor egyének vagy egész közösségek kivonultak az iparosodott társadalomból, hogy visszatérve a hagyományos termelési formákhoz, maguk állítsanak elő minden szükséges nyersanyagot és terméket maguk vagy családjuk számára. A kivonulás nemcsak függetlenséget jelent, hanem fejlődést is: a természettel kialakult harmonikus viszonyban az ember a spirituális fejlődés útjára léphet. A hagyományos termelési viszonyok nem zsákmányolják ki a természetet, mint az iparosított mezőgazdaság és állattartás. Az önellátás városi környezetben is megvalósulhat: süthetünk saját kenyeret, készíthetünk vegyszermentes tisztálkodó- és tisztítószereket, aszalhatunk, befőzhetünk, savanyíthatunk, varrhatunk.
Kategóriák
hulladékmentesség
A hulladékmentesség egy önként vállalt tevékenység, aminek célja, hogy az egyén vásárlási és fogyasztási szokásai megváltoztatásával minimalizálja az így keletkező hulladékot azért, hogy lehetőleg ne képezzen hulladékot, főként olyat, amely nem újrahasznosítható, és csökkentse az újrahasznosítás terheit. Ez utóbbi azért fontos, mert az újrahasznosítás is nagy erőforrásokat kíván, egyszerűbb, ha nem is keletkezik szemét.
A tudatos vásárlás mérlegeli, hogy valóban szükséges-e az adott termék megvétele. Nehéz leküzdeni a reklámok hatását, vagy lemondani a „megszerzés” öröméről, de a jelenlegi túltermelés ökológiai problémákat okoz. Mértéktartó fogyasztással a környezeti terhelés csökkenthető. A csomagolásmentes boltok ezen próbálnak segíteni, de használhatóak saját textilszatyrok, dobozok az eldobhatók helyett. A meglévő, de már nem használt tárgyakat sem kell kidobni, ezek továbbadhatóak, több fórum és szervezet segít ebben. A konyhai nyershulladék komposztálóban tud hasznosulni. Fontos szempont még a hulladékmentességben az egyszer használatos termékek elhagyása, helyettük a többször használható változatra való áttérés. Néhány példa a már említett textilszatyrok mellett a textilből készült zsebkendők, szalvéták; a PET palackok helyett saját kulacs stb.
Kategóriák
minimalizmus
A minimalizmus mint életforma Joshua Reynolds és Ryan Nicodemus révén lett világhírű, de már őket megelőzve is többen egyszerűsítették az életformájukat valós igényeik szerint.
A minimalista életvitel kialakítása a korábbi életforma újragondolását igényli: a cél az, hogy megtaláljuk, mi az a szokás vagy tárgy, ami fölösleges, és mi az, ami valódi értéket képvisel. A minimalizmusban nincsenek szabályok, mindenki maga mérlegeli munkáját, személyes kapcsolatait, otthonát stb., vagyis életének minden aspektusát, átgondolva, hogy mi biztosít számára valós örömet, elégedettséget, és mi okoz számára rossz érzést. A cél az egyszerűsítés, azoknak a lehetőségeknek a felfedezése, amelyek jót adnak. A fejlett országokban a túlfogyasztás miatt egy rossz gyakorlat alakult ki: időnk, egészségünk, vágyaink és céljaink a munka-fogyasztás ciklusába rendeződtek. A minimalisták megpróbálnak kilépni ebből a körből, hogy örömet, szabadidőt, új tapasztalatokat, valós kapcsolatokat találjanak egy lassabb, de minden pillanatában átélt életmódban.
Kategóriák
polgári engedetlenség
A polgári engedetlenség fogalmát Henry David Thoreau (1817–1862), amerikai író alkotta meg. Szerinte az állampolgárnak joga és kötelessége – ha a kormányzat eltér az erkölcsileg helyes úttól, és a törvényeket a saját javára formálja, vagy megsérti a társadalmi igazságosság elvét – ellenállni és erőszakmentes eszközökkel utat mutatni, ha a törvényes tiltakozást (pl. beadványok, jogi út) nem veszi figyelembe a hatalom. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Mahatma Gandhi (1869–1948), indiai politikus, aki szerint a passzív tiltakozás mindenkinek veleszületett joga. A polgári engedetlenség eszközeit (nem engedélyezett tüntetés, ülősztrájk vagy útlezárás; létesítmények, területek önkényes elfoglalása; közigazgatási intézmény rendezvényének megzavarása) sok olyan aktivista csoport is használja, akik az ökológiai krízis enyhítésén dolgoznak, többek között az Extinction Rebellion, Greenpeace, Fridays for Future és a Sunrise Movement.