Intro

Lassú élet. Radikális hétköznapok című kiállítás alapötlete közel két évvel ezelőtt fogalmazódott meg, a koncepció kidolgozásán és megvalósításán a Ludwig Múzeum kurátori csapata hónapok óta dolgozik. Akkor még nem sejthettük, hogy a 2020 áprilisára tervezett, csaknem öt hónapos kiállítással és programsorozattal olyan témákat feszegetünk, amelyek a koronavírus okozta globális Covid-19-járvány következtében fenyegetően közelivé és égetően aktuálissá válnak. A „lassú-élet” egyik percről a másikra mindennapi valósággá, a globális világ kényszerű működésmódjává változott.

Ahogy a kiállítás beharangozójában fogalmaztunk: „A lassú-szemléletmód a társadalom, a gazdaság és a mindennapi élet területén egyaránt a meglévő struktúrák újragondolását és a bevett gyakorlatok újraszervezését jelenti. Lényege a tudatosságban és a kritikai hozzáállásban ragadható meg leginkább, az etikus fogyasztástól az önkéntes egyszerűségen át a növekedés nélküli gazdaság koncepciójáig.

A fogyasztás karanténja”, a Maradj Otthon Mozgalom, a ritkuló repülőjáratok, a lassuló gazdaság csak néhány a vírus váratlan következményei közül, melyek kíméletlenül rámutatnak a lassúbb élet pozitív hatásaira, ugyanakkor óriási kihívások elé állítják az emberiséget.

A jelenlegi helyzet a kiállítás előkészítő munkáira és megvalósítására is hatással van, ahogy a megnyitó eseményt, a tervezett programok formáját is át kell gondolnunk. Amint a körülmények lehetővé teszik, a kiállítást megvalósítjuk, az április 8-ára tervezett megnyitót azonban későbbre halasztjuk.

A továbbiakban igyekszünk intenzív online jelenléttel kárpótolni látogatóinkat és részletes tartalmakkal szolgálni a kiállítás hátteréről, a munkafolyamatról, a projektben résztvevő művészekről és a múzeum mindennapjairól.

A kiállítás koncepciója

A Lassú élet. Radikális hétköznapok című nemzetközi csoportos kiállítás állásfoglalás és közvetlen reakció napjaink égető globális kérdéseire. Világunk működésének jelenlegi logikája, a fennálló társadalmi-gazdasági rendszer és a piaci-fogyasztói kultúra súlyos környezeti problémákat szült. A hozzájuk kapcsolódó szemléletmód válságban van, a jelenlegi gyakorlatok pedig nem képesek valós megoldásokat nyújtani a hatalmas méreteket öltő pazarlásra és túlfogyasztásra, a természeti erőforrások kizsákmányolásának megfékezésére.

A lassú-szemléletmód a társadalom, a gazdaság és a mindennapi élet területén egyaránt a meglévő struktúrák újragondolását és a bevett gyakorlatok újraszervezését jelenti. Lényege a tudatosságban és a kritikai hozzáállásban ragadható meg leginkább, melynek köszönhetően egyre több lehetséges alternatíva áll rendelkezésre a permakultúrás gazdálkodástól a hulladékmentes háztartásvezetésen és az önkéntes egyszerűségen át a növekedés nélküli gazdaság koncepciójáig.

A slow forradalom kezdetei az 1980-as évekig nyúlnak vissza, kezdetben a gyorséttermek elleni tiltakozásban nyilvánult meg, és az egészséges, helyi alapanyagokból készült, minőségi étkezés fontosságára hívta fel a figyelmet. Carlo Petrini gasztronómus kezdeményezése az elmúlt évtizedek során globális mozgalommá duzzadt, és számos területen hódít a munkától az utazáson és a designon át a médiafogyasztásig. A kiállítás ugyanakkor nem a manapság virágkorukat élő „slow living” mozgalmakból indul ki, amelyek egy része újabb eladható termékeket és szolgáltatásokat kínál. Sokkal inkább olyan alternatív gyakorlatokat, hétköznapi „forradalmakat”, szelíd vagy épp radikális megközelítéseket vonultat fel, amelyek megkérdőjelezik a fennálló növekedés- és profitorientált rendszert, kiutat mutatnak a fogyasztói spirálból, vagy épp a rohanó életmód helyett a pillanat valós megélésére épülő életszemléletet képviselnek. A széles műfaji spektrumot átfogó alkotások egy része kritikai állásfoglalás, mások a jövő kihívásaira kínálnak utópikus modelleket, némelyek pedig művészetfogyasztási szokásaink, érzékelési és befogadási rutinjaink megváltoztatására késztetnek.

A kiállítás célja, hogy rámutasson, milyen környezetterhelő és kizsákmányoló gyakorlatok vezettek a jelenleg kialakult globális környezeti, gazdasági és társadalmi problémákhoz. A másik fő célkitűzésünk, hogy szélesebb platformot biztosítsunk a fenntarthatóság irányába mutató, életmód-alternatívákat felvető művészeti pozíciók számára.

A kiállítás a Ludwig Múzeum kurátori csapatának közös projektje. (Csizek Petra, Jan Elantkowski, Készman József, Petró Zsuzska, Popovics Viktória, Üveges Krisztina)

Kiállító művészek:

BARTHA Gabó | BENCZÚR Emese | Anca BENERA & Arnold ESTEFAN | Ursula BIEMANN & Paulo TAVARES | ERDEI Krisztina | EX ARTIST’S COLLECTIVE (KASZÁS Tamás & LÓRÁNT Anikó) | Manfred ERJAUTZ | HORVÁTH Gideon | Oto HUDEC | KASZÁS Tamás | KORONCZI Endre | LAKNER Antal | Diana LELONEK | MÁTYÁSI Péter | Petra MAITZ | Oliver RESSLER | SCHULLER Judit Flóra | SÜVEGES Rita | SZABÓ Eszter Ágnes & Syporca WHANDAL | Lois WEINBERGER | ZILAHI Anna