A radikális ökológiai elmélet szerint az ökológiai válság megoldása csakis a jelenlegi társadalmi, kulturális értékrendszer és attitűdök totális átformálásával lehetséges. Az emberi civilizáció lételeme évezredek óta a dominanciára törekvés, gazdasági berendezkedésünk a természetes környezetet puszta nyersanyag és energiaforrássá redukálva egyre inkább kizsákmányolja azt. A jelenlegi, adott rendszeren belül maradva tehát lehetetlen elszigetelt környezetvédelmi, zöld intézkedésekkel hathatós eredményt elérni, ezért van szükség mind egyéni, mind rendszerszintű beidegződéseink teljes felforgatására.
A radikális ökológia a mélyökológia és a szociális ökológia elveire építve igyekszik egy élhető és fenntartható civilizációt kialakítani.
A szociális ökológia az embert a természeten kívül, sőt a fölött álló entitásként kezeli, ám elismeri, hogy az emberiség fennmaradásának záloga a természeti környezet védelme. A természet kizsákmányolása mellett vizsgálja a társadalmi folyamatok alakulását és klímaválságot is befolyásoló hatásmechanizmusát. A mélyökológia egy komplex, nem-hierarchikus, összefüggő rendszerként látja bolygónk élővilágát, amelynek az ember is szerves része. Ebben a rendszerben minden élőlény ugyanolyan fontossággal bír, így az ember is ennek a hálózatnak egyetlen, sem nem különálló, sem nem domináns eleme.