A közösségi gondolkodás olyan társadalmi törekvés, amely a közösség javát helyezi előtérbe, olykor az egyéni érdek rovására. Az egyes egyének számára biztosított kiváltságok helyett olyan megoldásokat és cselekvési programokat igyekszik megfogalmazni, amelyek mindenkire kiterjeszthetők, és hosszú távon a közjót stabilizáló projektek. 

A közösségi gondolkodás az egymásra való odafigyelést jelenti, a törekvést, hogy cselekedeteinkkel másoknak is jót tegyünk. Ez azonban nem tévesztendő össze a jótékonysággal, éppen ellenkezőleg, a közösségi gondolkodás minden fél számára hasznos lehet, például egymásnak nyújtott szolgáltatások formájában – legyen szó kutyasétáltatásról vagy cipzárjavításról stb. 

A közösségi kertek jó példái a városokban végzett közösség tevékenységnek. Ugyanilyen jó kezdeményezés lehet a helyi önkormányzatok részéről, ha virágok helyett fűszernövényeket és gyümölcsfákat ültetnek a közterekre, így segítve ennivalóhoz a szegényebbeket. 

A döntéshozatal szintjén egyre több olyan emberjogi mozgalom létezik, amely azt a politikát követi, hogy egyetlen vezető helyett a közösség hozza meg a döntéseket. Hasonlóképpen ma már a világ számos városában és helyi közösségében nyíltan megvitatják például az éves költségvetéssel kapcsolatos döntéseket, így a lakosság az önkormányzattal közösen dönthet a pénzeszközök felhasználásáról. A decentralizáció, a döntéshozatal közösségi tevékenységgé alakulása újabb jele a helyi közösségek fokozott jelentőségének.