Kategóriák
Slow Tudástár

lassú étel

Minden slow (lassú) kezdeményezés kiindulási pontjának tekinthető a Slow Food nemzetközi mozgalom, amely az 1980-as évek végén indult el Olaszországban. A civil kezdeményezés célja az országok és régiók étkezési hagyományainak, a helyi sokrétűségnek a megőrzése, védelme volt, továbbá az étkezésnek mint fontos közösségi tevékenységnek a rehabilitációja a gyors étkezések ellenében. A slow food több szinten jelenik meg: a termelői kisközösségekben helyi alapanyagokból készült termékektől kezdve az ízekre, textúrákra odafigyelő nyugodt, ráérős-beszélgetős étkezésig. A helyben megtermelt alapanyagok és termékek fogyasztása környezetkímélő és egészséges is, hiszen nem kell vegyszerrel kezelni a terményeket, hogy a környezetszennyezéssel járó hosszú szállítási időt túléljék. Alapvető szabályként elmondható, hogy minél messzebbről érkezik egy étel, annál környezet és egészségkárosítóbb a folyamat, amin az étel átment. Ezt különösen fontos szem előtt tartani a távoli országokból érkező divatos, super food-nak kikiáltott ételek kapcsán is, amelyeket a nagy piaci igény miatt óriási környezeti károkat okozva termelnek.  

slow food mozgalom mára az egész világot átfogó hálózattá alakult, figyelmük kiterjed helyi gasztro-kulturális értékek megőrzésétől a helyi vállalkozások támogatásán át az idegenforgalmi célokig.  

 

 

 

Kategóriák
Slow Tudástár

önellátás

Az önellátás olyan életforma, melyben a meglévő források felhasználásával és külső segítség nélkül elégíthető ki az egyén vagy a család alapvető igénye. Az önellátók függetlenné teszik magukat a pénztől, világgazdaságtól, munkaadóktól. Az újkorban ez az eszme többször is felbukkant az emberiség történetében, érdemes felidézni Henry David ThoreauWalden  A polgári engedetlenség iránti kötelességről (1854) című könyvét a természetbe való kivonulásról a polgári társadalom megnyomorító hatása elől. Emellett persze számtalan egyéni és közösségi példát is idézhetnénk arra, amikor egyének vagy egész közösségek kivonultak az iparosodott társadalomból, hogy visszatérve a hagyományos termelési formákhoz, maguk állítsanak elő minden szükséges nyersanyagot és terméket maguk vagy családjuk számára. A kivonulás nemcsak függetlenséget jelent, hanem fejlődést is: természettel kialakult harmonikus viszonyban az ember a spirituális fejlődés útjára léphet. A hagyományos termelési viszonyok nem zsákmányolják ki a természetet, mint az iparosított mezőgazdaság és állattartás. Az önellátás városi környezetben is megvalósulhat: süthetünk saját kenyeret, készíthetünk vegyszermentes tisztálkodó- és tisztítószereket, aszalhatunk, befőzhetünk, savanyíthatunk, varrhatunk.