Biológiai sokféleségen a Föld minden létező életformáját és azok kölcsönhatását értjük. Másképpen megközelítve, ez az evolúció folyamán az eltelt évmilliók során szerzett „tudás”, amely képessé teszi az élővilágot, hogy adaptálódjon a környezeti viszonyok folyamatos változásaihoz. A biodiverzitás az Egyenlítőhöz legközelebb fekvő trópusi esőerdőkben a legnagyobb (itt él az összes ismert faj kétharmada), míg a sarkkörök felé haladva csökken. Jellemezhetjük a fajok számával, előfordulási arányukkal, azok térbeli és időbeli mintázataival. A biológia sokféleséget sok tényező veszélyezteti: a természetes okok – mint például a jégkorszakok, egymásnak ütköző földrészek, vulkánkitörések vagy a meteoritok pusztító ereje – mellett az emberi tevékenység a legszámottevőbb. Az élőhelyek pusztítása, a környezetszennyezés, a növekvő népesség, az orvvadászat vagy az invazív fajok elterjedése mind hozzájárul a biodiverzitás nagymértékű csökkenéséhez, ami pedig ökológiai katasztrófához vezethet.
Címke: ökológiai krízis
hulladékmentesség
A hulladékmentesség egy önként vállalt tevékenység, aminek célja, hogy az egyén vásárlási és fogyasztási szokásai megváltoztatásával minimalizálja az így keletkező hulladékot azért, hogy lehetőleg ne képezzen hulladékot, főként olyat, amely nem újrahasznosítható, és csökkentse az újrahasznosítás terheit. Ez utóbbi azért fontos, mert az újrahasznosítás is nagy erőforrásokat kíván, egyszerűbb, ha nem is keletkezik szemét.
A tudatos vásárlás mérlegeli, hogy valóban szükséges-e az adott termék megvétele. Nehéz leküzdeni a reklámok hatását, vagy lemondani a „megszerzés” öröméről, de a jelenlegi túltermelés ökológiai problémákat okoz. Mértéktartó fogyasztással a környezeti terhelés csökkenthető. A csomagolásmentes boltok ezen próbálnak segíteni, de használhatóak saját textilszatyrok, dobozok az eldobhatók helyett. A meglévő, de már nem használt tárgyakat sem kell kidobni, ezek továbbadhatóak, több fórum és szervezet segít ebben. A konyhai nyershulladék komposztálóban tud hasznosulni. Fontos szempont még a hulladékmentességben az egyszer használatos termékek elhagyása, helyettük a többször használható változatra való áttérés. Néhány példa a már említett textilszatyrok mellett a textilből készült zsebkendők, szalvéták; a PET palackok helyett saját kulacs stb.
polgári engedetlenség
A polgári engedetlenség fogalmát Henry David Thoreau (1817–1862), amerikai író alkotta meg. Szerinte az állampolgárnak joga és kötelessége – ha a kormányzat eltér az erkölcsileg helyes úttól, és a törvényeket a saját javára formálja, vagy megsérti a társadalmi igazságosság elvét – ellenállni és erőszakmentes eszközökkel utat mutatni, ha a törvényes tiltakozást (pl. beadványok, jogi út) nem veszi figyelembe a hatalom. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Mahatma Gandhi (1869–1948), indiai politikus, aki szerint a passzív tiltakozás mindenkinek veleszületett joga. A polgári engedetlenség eszközeit (nem engedélyezett tüntetés, ülősztrájk vagy útlezárás; létesítmények, területek önkényes elfoglalása; közigazgatási intézmény rendezvényének megzavarása) sok olyan aktivista csoport is használja, akik az ökológiai krízis enyhítésén dolgoznak, többek között az Extinction Rebellion, Greenpeace, Fridays for Future és a Sunrise Movement.