A kapitalocén egy alternatív társadalomelméleti magyarázat a jelenlegi ökológiai válságra, amely az ember és általánosságban az emberi faj kollektív felelőssége helyett a tőkére és a kapitalizmusra irányítja a figyelmet. Az antropocén narratíva kritikusai, többek között Andreas Malm és Alf Hornborg, a svéd Lund Egyetem ökológusai arra mutatnak rá, a környezetrombolás és a klímaváltozás nem az emberiség kollektív ősbűne (antropocén), hanem a társadalmi egyenlőtlenségekért és az olcsó természet kisajátításáért is felelős kapitalizmus terméke. A 19. században a fosszilis energián alapuló gazdaságot ugyanis nem az emberiség egésze hozta létre és tartotta életben, hanem vállalataik termelékenységét fokozni kívánó tőkések egy csoportja. A globális osztálykülönbségek következtében a leggazdagabbak és a legszegényebbek szintén nem egyenlő mértékben járulnak hozzá a károsanyag-kibocsátáshoz (pl. az amerikaiak, luxemburgiak és szaúd-arábiaiak leggazdagabb 1 %-ának szén-dioxid kibocsátása kétezerszer nagyobb a legszegényebb hondurasiakénál, mozambikiakénál és ruandaiakénál).  

A témáról bővebben a szócikk megírásához is használt Fordulat folyóirat Klímaváltozás és kapitalimus c. tematikus lapszámában olvashatsz.

http://fordulat.net/?q=huszonotodik