törekvés Archives - LASSÚ ÉLET.

A közösségi gondolkodás olyan társadalmi törekvés, amely a közösség javát helyezi előtérbe, olykor az egyéni érdek rovására. Az egyes egyének számára biztosított kiváltságok helyett olyan megoldásokat és cselekvési programokat igyekszik megfogalmazni, amelyek mindenkire kiterjeszthetők, és hosszú távon a közjót stabilizáló projektek.

A közösségi gondolkodás az egymásra való odafigyelést jelenti, a törekvést, hogy cselekedeteinkkel másoknak is jót tegyünk. Ez azonban nem tévesztendő össze a jótékonysággal, éppen ellenkezőleg, a közösségi gondolkodás minden fél számára hasznos lehet, például egymásnak nyújtott szolgáltatások formájában – legyen szó kutyasétáltatásról vagy cipzárjavításról stb.

A közösségi kertek jó példái a városokban végzett közösség tevékenységnek. Ugyanilyen jó kezdeményezés lehet a helyi önkormányzatok részéről, ha virágok helyett fűszernövényeket és gyümölcsfákat ültetnek a közterekre, így segítve ennivalóhoz a szegényebbeket.

A döntéshozatal szintjén egyre több olyan emberjogi mozgalom létezik, amely azt a politikát követi, hogy egyetlen vezető helyett a közösség hozza meg a döntéseket. Hasonlóképpen ma már a világ számos városában és helyi közösségében nyíltan megvitatják például az éves költségvetéssel kapcsolatos döntéseket, így a lakosság az önkormányzattal közösen dönthet a pénzeszközök felhasználásáról. A decentralizáció, a döntéshozatal közösségi tevékenységgé alakulása újabb jele a helyi közösségek fokozott jelentőségének.

A mai globális társadalom egyik fő problémája a szorongás vagy legalábbis a frusztráció. Az egyén úgy érzi, folyamatos nyomás nehezedik rá, hogy eleget tegyen az élettel és a munkával kapcsolatos elvárásoknak. Az interneten és a közösségi médián keresztül nap mint nap ránk zúduló információtenger közepette könnyen érezhetjük magunkat törékenynek. Az internet, a közösségi média hatására hajlamosak vagyunk másokhoz mérni magunkat, mintegy versenybe szállni a világgal, ami akár a világból való meneküléshez is vezethet.

A menekülés azonban nem feltétlenül védekezés a környező világ mérgező hatásával szemben, a stressz és a szorongás ellen. Éppúgy lehet vágy, törekvés vagy proaktív elhatározás arra, hogy felépítsünk egy „jobb” világot, és sikeresen kormányozzuk saját kis univerzumunkat.

Ebben az értelemben az eszképizmust tekinthetjük úgy is mint kísérletet a kiegyensúlyozott élet megteremtésére, beleértve önmagunk és saját jólétünk megteremtését is. Az eszképizmusnak lehetnek radikális formái is, de nem feltétlenül kell radikálisnak lennie. Más formában is megjelenhet a mindennapi életben – lassúságként, elmélyülésként, meditációs elemként, amely lehetővé teszi az egyensúly megtalálását, például egy hosszú séta formájában.