Hogyan befolyásolja a koronavírus-járvány és az emiatt bevezetett korlátozások a mindennapjait és a munkáját?
A jelen körülmények egyáltalán nem érintik művészként a munkámat, mert az az esetek többségében a digitális és virtuális világra korlátozódik, így a korlátozások engem nem gátolnak. Éppen ellenkezőleg, most, hogy nem szakítja meg a napi tevékenységem a kiállításokon való részvétel vagy a kötelező előadások, nyugalomban és békében dolgozhatok digitális projektjeimen. Mindazonáltal én is érzékelek egyfajta elakadást, egy be nem tervezett szünetet, amit jelenleg arra használok, hogy átgondoljam a húsba vágó kérdéseket, mert képtelen vagyok szabadulni az érzéstől, hogy a dolgok megszokott menetének ilyen erőszakos felfüggesztése örökre megváltoztatja a jövőre vonatkozó forgatókönyveinket.
Ön szerint megváltozik majd az életünk, és a művészeti szcéna a Covid-19 válság után?
Nem hiszem. De a világjárvány próbára teszi az értékrendünket. Az a kérdés, minek a válságáról van szó pontosan? Milyen válságokat leplez le a vírus? Most napvilágra kerülnek a gyenge pontok. Hiszem, hogy az emberiség egy példátlan válság kellős közepén áll. Egy ideje már látjuk, hogy így van: a Föld kimerüléséből, a pusztító gazdasági modell reménytelenségéből, a fenntartható energiaforrásokra való átállás nehézkességéből. Az ökológiai válság legalább annyira veszélyezteti az emberi életet, mint a vírus, de soha nem kezelték hasonló szükségintézkedésekkel és buzgalommal. A rendszer van válságban. Igen, egyértelműen az. Csak épp a járvány riasztóbbnak tűnik, mert hordozója a testünket fenyegeti, és ez ijesztőbb. Az ökológiai válságot és a világjárványt egy egésznek tekintem. Művészetemben és írásaimban évek óta foglalkozom az ember természethez való viszonyával, annak alakításával. Tavaly októberben egy hatalmas videóanyaggal tértem vissza egy amazóniai terepmunkáról, amelyet most dolgozok fel. Ez így tökéletes, hisz terepmunkára egy jó ideig most nem lesz lehetőségem.
Mit gondol, átalakítja-e a vírus alapvetően az életünket, tanulunk-e belőle valamit?
A gazdasági érdekek továbbra is azt diktálják, hogy a dolgok minél hamarabb visszatérjenek a megszokott kerékvágásba. De szerintem nem így lesz, előbb-utóbb jelentkezni fognak olyan gazdasági és strukturális zavarok, amelyek már most is folyamatban vannak, de még nem láthatók. Ezt biztosra vehetjük, figyelembe véve a széthulló hitelgazdaságot, az ellátási rendszer szétesését, az áruszállítás lelassulását és az esztelen tömegturizmust, a mezőgazdaságra és a forrásokra nehezedő fokozott éghajlati terhekről nem is beszélve. Leginkább azok a szerkezeti változások érdekelnek, amelyek a fenntarthatóbb élet alapfeltételei. Azt hiszem, most minden eddiginél nagyobb szükségünk lenne ezekre.
Ön szerint képes a művészet társadalmi változásokat előidézni, és ha igen, miféléket?
Művészeti gyakorlatomban a kép- és a jelentésalkotás célja nem elsősorban mások véleményének a befolyásolása. Mindenekelőtt a valóságteremtés aktusa vezérel. Véleményem szerint a képek maguk is rendelkeznek valamiféle konceptuális, sőt materiális cselekvési képességgel. Hiszem, hogy világunk megóvása kísérleti esztétikai gyakorlatokkal is megvalósítható, újragondolható. Összességében elmondható, hogy egy művész változást elsősorban saját gyakorlatának megváltoztatásával érhet el. Figyelmünk fókuszának megválasztásával a kollektív képzeletet kreatív felvetésekkel, művészeti javaslatokkal táplálhatjuk, ezáltal inspirálva másokat.
Ursula Biemann svájci videóművész kutatáson és terepmunkán alapuló munkáiban a Föld erőforrásainak, népeinek, valamint tudásanyagának ökológiájával és egyenlőtlen eloszlásával foglalkozik. A Lassú Élet. Radikális hétköznapok c. kiállításra a Forest Law (Az Erdő Törvénye, 2014) c. videóinstallációjával kapott meghívást, melyet Paulo Tavaressel, az amazóniai területpolitika és bennszülött ellenállás szakértőjével közösen jegyez. A Forest Law az ecuadori esőerdő olajkitermelés és bányászat által sújtott területén folytatott többhónapos kutatást dolgozza fel. Ez a Föld egyik legnagyobb biodiverzitású és ásványi anyagokban leggazdagabb területe, amely jelenleg a nagyléptékű bányászat drámai térnyerésének nyomása alatt szenved. A munka vezérfonalát egy sor korszakalkotó jelentőségű per alkotja, melyek során az erdő és a bennszülött törzsfőnökök jogászokkal, tudósokkal egyetemben a bíróság elé járulnak. Ezek közé tartozik egy példaértékű per, amelyet Sarayaku bennszülött népe nemrégiben megnyert, miután a tárgyaláson az „élő erdő” kozmológiájának a közösségük túlélésében játszott központi szerepével érveltek.