Kategóriák
Slow Tudástár

közösségi gondolkodás

A közösségi gondolkodás olyan társadalmi törekvés, amely a közösség javát helyezi előtérbe, olykor az egyéni érdek rovására. Az egyes egyének számára biztosított kiváltságok helyett olyan megoldásokat és cselekvési programokat igyekszik megfogalmazni, amelyek mindenkire kiterjeszthetők, és hosszú távon a közjót stabilizáló projektek. 

A közösségi gondolkodás az egymásra való odafigyelést jelenti, a törekvést, hogy cselekedeteinkkel másoknak is jót tegyünk. Ez azonban nem tévesztendő össze a jótékonysággaléppen ellenkezőleg, a közösségi gondolkodás minden fél számára hasznos lehet, például egymásnak nyújtott szolgáltatások formájában – legyen szó kutyasétáltatásról vagy cipzárjavításról stb. 

A közösségi kertek jó példái a városokban végzett közösség tevékenységnekUgyanilyen jó kezdeményezés lehet a helyi önkormányzatok részéről, ha virágok helyett fűszernövényeket és gyümölcsfákat ültetnek a közterekre, így segítve ennivalóhoz a szegényebbeket. 

A döntéshozatal szintjén egyre több olyan emberjogi mozgalom létezik, amely azt a politikát követi, hogy egyetlen vezető helyett a közösség hozza meg a döntéseketHasonlóképpen ma már a világ számos városában és helyi közösségében nyíltan megvitatják például az éves költségvetéssel kapcsolatos döntéseket, így a lakosság az önkormányzattal közösen dönthet a pénzeszközök felhasználásáról. A decentralizáció, a döntéshozatal közösségi tevékenységgé alakulása újabb jele a helyi közösségek fokozott jelentőségének. 

Kategóriák
Slow Tudástár

lassú étel

Minden slow (lassú) kezdeményezés kiindulási pontjának tekinthető a Slow Food nemzetközi mozgalom, amely az 1980-as évek végén indult el Olaszországban. A civil kezdeményezés célja az országok és régiók étkezési hagyományainak, a helyi sokrétűségnek a megőrzése, védelme volt, továbbá az étkezésnek mint fontos közösségi tevékenységnek a rehabilitációja a gyors étkezések ellenében. A slow food több szinten jelenik meg: a termelői kisközösségekben helyi alapanyagokból készült termékektől kezdve az ízekre, textúrákra odafigyelő nyugodt, ráérős-beszélgetős étkezésig. A helyben megtermelt alapanyagok és termékek fogyasztása környezetkímélő és egészséges is, hiszen nem kell vegyszerrel kezelni a terményeket, hogy a környezetszennyezéssel járó hosszú szállítási időt túléljék. Alapvető szabályként elmondható, hogy minél messzebbről érkezik egy étel, annál környezet és egészségkárosítóbb a folyamat, amin az étel átment. Ezt különösen fontos szem előtt tartani a távoli országokból érkező divatos, super food-nak kikiáltott ételek kapcsán is, amelyeket a nagy piaci igény miatt óriási környezeti károkat okozva termelnek.  

slow food mozgalom mára az egész világot átfogó hálózattá alakult, figyelmük kiterjed helyi gasztro-kulturális értékek megőrzésétől a helyi vállalkozások támogatásán át az idegenforgalmi célokig.