Címke: climate crisis

Kategóriák
Slow Tudástár

lassú divat

  • Bejegyzés szerzője Szerző:
  • Bejegyzés dátuma 2020-04-01

A slow fashion mozgalom a fogyasztási szokások újragondolásán keresztül próbálja csökkenteni a környezetet károsító ipari termelést. Mint minden termék, a ruházati termékek előállításához is óriási apparátus és olcsó munkaerő szükséges. A gyorsan pörgő divatipar is nagymértékben fogyasztja bolygónk nyersanyagforrásait, ráadásul ezek a termékek alapvetően a harmadik világ szegény országaiban készülnek, gyakran méltatlan munkakörülmények között. A környezeti terhelés másik faktora a termékek használat utáni sorsa. A divatipar arra ösztönöz, hogy gyakori vásárlással cseréljük le ruhadarabjainkat, a már nem hordott darabok pedig hulladékként jelentenek új problémát.  

A slow fashion ezzel ellentétben a tudatos vásárlásra és a természetes anyagokra helyezi a hangsúlyt, így tudatosan dönthetünk a környezet megóvása mellett. Vásároljuk akkor, amikor valóban szükségünk van új darabra, és próbáljunk olyat választani, amit akár évekkel később is hordhatunk. Ha van olyan ruhánk, ami nekünk már nem kell, de még hordható, akkor érdemes másokkal cserélni vagy elajándékozni. Egyre több varróműhely létesül, ahol segítenek abban, hogy régi darabjainkból újat varázsoljuk, vagy akár táskaként alkossuk őket újjá. 

 

 

 

Kategóriák
Slow Tudástár

lassú étel

  • Bejegyzés szerzője Szerző:
  • Bejegyzés dátuma 2020-04-01

Minden slow (lassú) kezdeményezés kiindulási pontjának tekinthető a Slow Food nemzetközi mozgalom, amely az 1980-as évek végén indult el Olaszországban. A civil kezdeményezés célja az országok és régiók étkezési hagyományainak, a helyi sokrétűségnek a megőrzése, védelme volt, továbbá az étkezésnek mint fontos közösségi tevékenységnek a rehabilitációja a gyors étkezések ellenében. A slow food több szinten jelenik meg: a termelői kisközösségekben helyi alapanyagokból készült termékektől kezdve az ízekre, textúrákra odafigyelő nyugodt, ráérős-beszélgetős étkezésig. A helyben megtermelt alapanyagok és termékek fogyasztása környezetkímélő és egészséges is, hiszen nem kell vegyszerrel kezelni a terményeket, hogy a környezetszennyezéssel járó hosszú szállítási időt túléljék. Alapvető szabályként elmondható, hogy minél messzebbről érkezik egy étel, annál környezet– és egészségkárosítóbb a folyamat, amin az étel átment. Ezt különösen fontos szem előtt tartani a távoli országokból érkező divatos, „super food”-nak kikiáltott ételek kapcsán is, amelyeket a nagy piaci igény miatt óriási környezeti károkat okozva termelnek.  

A slow food mozgalom mára az egész világot átfogó hálózattá alakult, figyelmük kiterjed helyi gasztro-kulturális értékek megőrzésétől a helyi vállalkozások támogatásán át az idegenforgalmi célokig.  

 

 

 

Kategóriák
Slow Tudástár

hulladékmentesség

  • Bejegyzés szerzője Szerző:
  • Bejegyzés dátuma 2020-04-01

 A hulladékmentesség egy önként vállalt tevékenység, aminek célja, hogy az egyén vásárlási és fogyasztási szokásai megváltoztatásával minimalizálja az így keletkező hulladékot azért, hogy lehetőleg ne képezzen hulladékot, főként olyat, amely nem újrahasznosítható, és csökkentse az újrahasznosítás terheit. Ez utóbbi azért fontos, mert az újrahasznosítás is nagy erőforrásokat kíván, egyszerűbb, ha nem is keletkezik szemét. 

A tudatos vásárlás mérlegeli, hogy valóban szükséges-e az adott termék megvétele. Nehéz leküzdeni a reklámok hatását, vagy lemondani a „megszerzés” öröméről, de a jelenlegi túltermelés ökológiai problémákat okoz. Mértéktartó fogyasztással a környezeti terhelés csökkenthető. A csomagolásmentes boltok ezen próbálnak segíteni, de használhatóak saját textilszatyrok, dobozok az eldobhatók helyett. A meglévő, de már nem használt tárgyakat sem kell kidobni, ezek továbbadhatóak, több fórum és szervezet segít ebben. A konyhai nyershulladék komposztálóban tud hasznosulni. Fontos szempont még a hulladékmentességben az egyszer használatos termékek elhagyása, helyettük a többször használható változatra való áttérés. Néhány példa a már említett textilszatyrok mellett a textilből készült zsebkendők, szalvéták; a PET palackok helyett saját kulacs stb. 

Kategóriák
Slow Tudástár

polgári engedetlenség

  • Bejegyzés szerzője Szerző:
  • Bejegyzés dátuma 2020-03-31

A polgári engedetlenség fogalmát Henry David Thoreau (1817–1862), amerikai író alkotta meg. Szerinte az állampolgárnak joga és kötelessége – ha a kormányzat eltér az erkölcsileg helyes úttól, és a törvényeket a saját javára formálja, vagy megsérti a társadalmi igazságosság elvét – ellenállni és erőszakmentes eszközökkel utat mutatni, ha a törvényes tiltakozást (pl. beadványok, jogi út) nem veszi figyelembe a hatalom. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Mahatma Gandhi (1869–1948), indiai politikus, aki szerint a passzív tiltakozás mindenkinek veleszületett joga. A polgári engedetlenség eszközeit (nem engedélyezett tüntetés, ülősztrájk vagy útlezárás; létesítmények, területek önkényes elfoglalása; közigazgatási intézmény rendezvényének megzavarása) sok olyan aktivista csoport is használja, akik az ökológiai krízis enyhítésén dolgoznak, többek között az Extinction Rebellion, Greenpeace, Fridays for Future és a Sunrise Movement.