Címke: awareness

Kategóriák
Slow Tudástár

slow work (lassú munka)

  • Bejegyzés szerzője Szerző:
  • Bejegyzés dátuma 2020-04-03

Az állandó időhiány, stressz és túlórázás korában égető szükség van a lassú munka módszerére. A lassú munka abból a feltevésből indul ki, hogy az embernek tudatosabban kell élnie, időt hagyva magának a mindennapi élet apró örömeire, és szellemileg karban tartva testét és elméjét – a munkavégzés szintjén. Ez a modell hagy időt a gondolkodásra, elveti az anyagiasságot és a még több pénz, a siker vagy az eredmények hajszolását. Célja a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése, a kiégés elleni fellépés, a stresszmentes munkahely megteremtése, olykor a rugalmas munkaidő-modell megvalósítása: mindez esélyt ad a hosszú távú mentális és fizikai jólétre. 

A lassú munka produktívabb: a munka lelassítása lehetőséget ad a regenerálódásra. Az általános stressz-szint is csökken a koncentráció és a kreativitás növekedésével. Az embernek így hosszú távon nő az energiája és a teljesítménye. A lassú munka nem azt jelenti, hogy lassabban dolgozunk, hanem hogy tudatosabbak és ezért koncentráltabbak vagyunk, amit időbeli nyomás vagy sietség nélkül tudunk elérni. Végül, a lassú munka modellje arra ösztönöz, hogy az ember ne akarjon több, gyorsabb, nagyobb lenni, ezáltal nagyobb békét teremt a munka világában. Bár ez a módszer nem feltétlenül könnyen megvalósítható (akár lehetetlennek is tűnhet), de a követése lehetőséget biztosít egy egészségesebb és hatékonyabb társadalom létrehozására. 

Kategóriák
Slow Tudástár

alternatív életstratégiák

  • Bejegyzés szerzője Szerző:
  • Bejegyzés dátuma 2020-04-01

Egyre gyorsabban élünk, többet utazunk, és többet vásárolunk. Mindennapi életünket áthatja a technológia és a fogyasztói társadalom gyors fejlődése, ami a stresszel és rohanással járó felgyorsult élettempóban mutatkozik meg. Mély ellentmondások szövik át az életünket: a történelem során az ember még soha nem élt ilyen hosszú életet – jó egészségben, és soha nem volt ilyen óriási árugazdagság. Mindazonáltal számos problémával kell szembenéznünk, ilyenek például az urbanizáció következményei, amelyek veszélyeztetik a természeti környezetet és a biodiverzitást, vagy az emberi kapcsolatok elszemélytelenedése és a társadalmi egyenlőtlenség. 

A globalizációból megtanultunk néhány alapszabályt arra vonatkozólag, hogyan viselkedjünk ebben a világban. Ennek ellenére számtalan akció és stratégia helyezkedik szembe a „mainstream” életmóddal. Ezek az alternatív törekvések egyéni szinten nyilvánulnak meg. Sokféle alternatív életstratégia létezik. Ezek nem pontosan meghatározott receptek, különböző módszerekben és eszközökben öltenek testet – attól függően, hogy a mindennapokról, munkáról, viselkedésről vagy eszmékről van-e szó –, és igen széles spektrumot ölelhetnek fel a zöldségek lakásban való termesztésétől otthonunk elhagyásáig és egy lakókocsiba költözésig. Az alternatív életstratégiák száma korlátlan, a lényeg az, hogy a szükségleteink szerint éljünk, kövessük a szívünket és harmóniában legyünk önmagunkkal. 

Kategóriák
Slow Tudástár

mindfulness / tudatos jelenlét, tudatos figyelem, tudatosság

  • Bejegyzés szerzője Szerző:
  • Bejegyzés dátuma 2020-04-01

A tudatosság vagy mindfulness a meditációhoz vagy relaxációhoz hasonló egyszerű technika, tulajdonképpen az élet megélésének egy módja, ami eredetileg az elme gyógyítását célzó pszichológiai eljárás volt. Alapgondolata az, hogy segít visszaszerezni a kontrollt életünk irányítása felett úgy, hogy elmék, testünk és környezetünk jelzéseire odafigyelünk, tudatosítva azokat. A módszer segít megélni a pillanatokat, elmélyülni, lassítva rohanó élettempónkat. A lassítás beiktatásával időt nyerünk arra, hogy átgondoljuk a minket ért benyomásokat, mérlegeljünk és tudatos döntéseket hozzunk, vagy új inspirációkra találjunk, amelyek egész életünket áthatják, új alapokra helyezve azt. 

 

 

Kategóriák
Slow Tudástár

önellátás

  • Bejegyzés szerzője Szerző:
  • Bejegyzés dátuma 2020-04-01

Az önellátás olyan életforma, melyben a meglévő források felhasználásával és külső segítség nélkül elégíthető ki az egyén vagy a család alapvető igénye. Az önellátók függetlenné teszik magukat a pénztől, világgazdaságtól, munkaadóktól. Az újkorban ez az eszme többször is felbukkant az emberiség történetében, érdemes felidézni Henry David Thoreau: Walden – A polgári engedetlenség iránti kötelességről (1854) című könyvét a természetbe való kivonulásról a polgári társadalom megnyomorító hatása elől. Emellett persze számtalan egyéni és közösségi példát is idézhetnénk arra, amikor egyének vagy egész közösségek kivonultak az iparosodott társadalomból, hogy visszatérve a hagyományos termelési formákhoz, maguk állítsanak elő minden szükséges nyersanyagot és terméket maguk vagy családjuk számára. A kivonulás nemcsak függetlenséget jelent, hanem fejlődést is: a természettel kialakult harmonikus viszonyban az ember a spirituális fejlődés útjára léphet. A hagyományos termelési viszonyok nem zsákmányolják ki a természetet, mint az iparosított mezőgazdaság és állattartás. Az önellátás városi környezetben is megvalósulhat: süthetünk saját kenyeret, készíthetünk vegyszermentes tisztálkodó- és tisztítószereket, aszalhatunk, befőzhetünk, savanyíthatunk, varrhatunk. 

 

Kategóriák
Slow Tudástár

minimalizmus

  • Bejegyzés szerzője Szerző:
  • Bejegyzés dátuma 2020-04-01

A minimalizmus mint életforma Joshua Reynolds és Ryan Nicodemus révén lett világhírű, de már őket megelőzve is többen egyszerűsítették az életformájukat valós igényeik szerint. 

A minimalista életvitel kialakítása a korábbi életforma újragondolását igényli: a cél az, hogy megtaláljuk, mi az a szokás vagy tárgy, ami fölösleges, és mi az, ami valódi értéket képvisel. A minimalizmusban nincsenek szabályok, mindenki maga mérlegeli munkáját, személyes kapcsolatait, otthonát stb., vagyis életének minden aspektusát, átgondolva, hogy mi biztosít számára valós örömet, elégedettséget, és mi okoz számára rossz érzést. A cél az egyszerűsítés, azoknak a lehetőségeknek a felfedezése, amelyek jót adnak. A fejlett országokban a túlfogyasztás miatt egy rossz gyakorlat alakult ki: időnk, egészségünk, vágyaink és céljaink a munka-fogyasztás ciklusába rendeződtek. A minimalisták megpróbálnak kilépni ebből a körből, hogy örömet, szabadidőt, új tapasztalatokat, valós kapcsolatokat találjanak egy lassabb, de minden pillanatában átélt életmódban.