Címke: critique of consumerism

Kategóriák
Slow Tudástár

ökológiai lábnyom

William E. Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusok által 1995-ben bevezetett közgazdasági mutató, amely azt számszerűsíti, hogy mekkora termékeny földterület kell egy ember/terület/ország által elfogyasztott javak megtermeléséhez, illetve a fogyasztás közben keletkezett hulladék befogadásához. Az ökológiai lábnyom megmutatja, hogy az emberiség milyen mértékben használja fel a Föld erőforrásait, illetve, hogy hány embert tudna még kényelmesen eltartani. Mértékegysége a globális hektár. A pontatlan számítások miatt a modellt folyamatosan korrigálják, és egyre több szempontot vonnak be a számításokba. Értéke még így is inkább irányadó, mondhatni szimbolikus, célja a fenntarthatóbb életvitelre és a fogyasztói szokásaink megváltoztatására való ösztönzés. A legfrissebb adatok szerint Magyarország ökológiai lábnyoma átlagosan 3,7 hektár, miközben a Földön minden emberre csak 1,8 hektár jutna. A legnagyobb ökológiai lábnyoma az Amerikai Egyesült Államoknak, Kanadának és az Egyesült Arab Emírségnek van 9 körüli értékkel, a legkisebb pedig Mozambiknak, Nepálnak és Bangladesnek 0,5 hektárral.

Kategóriák
Slow Tudástár

alternatív életstratégiák

  • Bejegyzés szerzője Szerző:
  • Bejegyzés dátuma 2020-04-01

Egyre gyorsabban élünk, többet utazunk, és többet vásárolunk. Mindennapi életünket áthatja a technológia és a fogyasztói társadalom gyors fejlődése, ami a stresszel és rohanással járó felgyorsult élettempóban mutatkozik meg. Mély ellentmondások szövik át az életünket: a történelem során az ember még soha nem élt ilyen hosszú életet – jó egészségben, és soha nem volt ilyen óriási árugazdagság. Mindazonáltal számos problémával kell szembenéznünk, ilyenek például az urbanizáció következményei, amelyek veszélyeztetik a természeti környezetet és a biodiverzitást, vagy az emberi kapcsolatok elszemélytelenedése és a társadalmi egyenlőtlenség. 

A globalizációból megtanultunk néhány alapszabályt arra vonatkozólag, hogyan viselkedjünk ebben a világban. Ennek ellenére számtalan akció és stratégia helyezkedik szembe a „mainstream” életmóddal. Ezek az alternatív törekvések egyéni szinten nyilvánulnak meg. Sokféle alternatív életstratégia létezik. Ezek nem pontosan meghatározott receptek, különböző módszerekben és eszközökben öltenek testet – attól függően, hogy a mindennapokról, munkáról, viselkedésről vagy eszmékről van-e szó –, és igen széles spektrumot ölelhetnek fel a zöldségek lakásban való termesztésétől otthonunk elhagyásáig és egy lakókocsiba költözésig. Az alternatív életstratégiák száma korlátlan, a lényeg az, hogy a szükségleteink szerint éljünk, kövessük a szívünket és harmóniában legyünk önmagunkkal. 

Kategóriák
Slow Tudástár

önellátás

  • Bejegyzés szerzője Szerző:
  • Bejegyzés dátuma 2020-04-01

Az önellátás olyan életforma, melyben a meglévő források felhasználásával és külső segítség nélkül elégíthető ki az egyén vagy a család alapvető igénye. Az önellátók függetlenné teszik magukat a pénztől, világgazdaságtól, munkaadóktól. Az újkorban ez az eszme többször is felbukkant az emberiség történetében, érdemes felidézni Henry David Thoreau: Walden – A polgári engedetlenség iránti kötelességről (1854) című könyvét a természetbe való kivonulásról a polgári társadalom megnyomorító hatása elől. Emellett persze számtalan egyéni és közösségi példát is idézhetnénk arra, amikor egyének vagy egész közösségek kivonultak az iparosodott társadalomból, hogy visszatérve a hagyományos termelési formákhoz, maguk állítsanak elő minden szükséges nyersanyagot és terméket maguk vagy családjuk számára. A kivonulás nemcsak függetlenséget jelent, hanem fejlődést is: a természettel kialakult harmonikus viszonyban az ember a spirituális fejlődés útjára léphet. A hagyományos termelési viszonyok nem zsákmányolják ki a természetet, mint az iparosított mezőgazdaság és állattartás. Az önellátás városi környezetben is megvalósulhat: süthetünk saját kenyeret, készíthetünk vegyszermentes tisztálkodó- és tisztítószereket, aszalhatunk, befőzhetünk, savanyíthatunk, varrhatunk. 

 

Kategóriák
Slow Tudástár

hulladékmentesség

  • Bejegyzés szerzője Szerző:
  • Bejegyzés dátuma 2020-04-01

 A hulladékmentesség egy önként vállalt tevékenység, aminek célja, hogy az egyén vásárlási és fogyasztási szokásai megváltoztatásával minimalizálja az így keletkező hulladékot azért, hogy lehetőleg ne képezzen hulladékot, főként olyat, amely nem újrahasznosítható, és csökkentse az újrahasznosítás terheit. Ez utóbbi azért fontos, mert az újrahasznosítás is nagy erőforrásokat kíván, egyszerűbb, ha nem is keletkezik szemét. 

A tudatos vásárlás mérlegeli, hogy valóban szükséges-e az adott termék megvétele. Nehéz leküzdeni a reklámok hatását, vagy lemondani a „megszerzés” öröméről, de a jelenlegi túltermelés ökológiai problémákat okoz. Mértéktartó fogyasztással a környezeti terhelés csökkenthető. A csomagolásmentes boltok ezen próbálnak segíteni, de használhatóak saját textilszatyrok, dobozok az eldobhatók helyett. A meglévő, de már nem használt tárgyakat sem kell kidobni, ezek továbbadhatóak, több fórum és szervezet segít ebben. A konyhai nyershulladék komposztálóban tud hasznosulni. Fontos szempont még a hulladékmentességben az egyszer használatos termékek elhagyása, helyettük a többször használható változatra való áttérés. Néhány példa a már említett textilszatyrok mellett a textilből készült zsebkendők, szalvéták; a PET palackok helyett saját kulacs stb. 

Kategóriák
Slow Tudástár

minimalizmus

  • Bejegyzés szerzője Szerző:
  • Bejegyzés dátuma 2020-04-01

A minimalizmus mint életforma Joshua Reynolds és Ryan Nicodemus révén lett világhírű, de már őket megelőzve is többen egyszerűsítették az életformájukat valós igényeik szerint. 

A minimalista életvitel kialakítása a korábbi életforma újragondolását igényli: a cél az, hogy megtaláljuk, mi az a szokás vagy tárgy, ami fölösleges, és mi az, ami valódi értéket képvisel. A minimalizmusban nincsenek szabályok, mindenki maga mérlegeli munkáját, személyes kapcsolatait, otthonát stb., vagyis életének minden aspektusát, átgondolva, hogy mi biztosít számára valós örömet, elégedettséget, és mi okoz számára rossz érzést. A cél az egyszerűsítés, azoknak a lehetőségeknek a felfedezése, amelyek jót adnak. A fejlett országokban a túlfogyasztás miatt egy rossz gyakorlat alakult ki: időnk, egészségünk, vágyaink és céljaink a munka-fogyasztás ciklusába rendeződtek. A minimalisták megpróbálnak kilépni ebből a körből, hogy örömet, szabadidőt, új tapasztalatokat, valós kapcsolatokat találjanak egy lassabb, de minden pillanatában átélt életmódban.